Már a kiindulás is hibás:
A
„polgár” fogalmának értelmezése.
A Magyar
Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, 1989) 2. kötet 1112-1113. oldalán ezt
olvashatjuk: „Polgár ... 2. Pol A tőkésosztály tagja,
Gondolkodásmódban, magatartásban a tőkésosztályhoz húzó, hozzá közel álló
személy.”
Az Idegen szavak szótára szerint: „Burzsoá = kizsákmányoló; vagyonosabb polgár” !!!
Akkor én inkább isten gyermeke , egy ember vagyok.
Demokrácia: A demokrácia kormányzati forma, amelyben a hatalom gyakorlásában a nép (majdnem) minden tagja részt vehet származásra való tekintet nélkül. Fordíts le ezt a családodra, ki gyakorol ott hatalmat? Ugye hogy senki. Demokráciát csak valakivel szemben lehet művelni, abból pedig azok nem kérnek. Az élet a társadalomban a cselekvés szintjén az alkalmazkodásról , a korlátok felismeréséről, szeretetről, elfogadásról szól, nem a hatalomról.Az először Adam Smith által megfogalmazott gazdasági liberalizmus támogatja a szabadpiacot és a szabadkereskedelmet, klasszikusai hittek abban, hogy egy láthatatlan kéz spontán rendet alkot az eredendően széttartó egyéni szándékok és tettek szövevényéből, s a sok egyéni önzés végeredményben a közjó növekedéséhez vezet, feltéve, hogy a minimális információ és igazságszolgáltatás rendelkezésére áll mindenki számára, azaz senki sem lophat, vagy alkalmazhat kényszert másokkal szemben. A gazdasági liberalizmus a magántulajdonon és az egyének által kötött szerződéseken alapul.
A szabadsággal jól félrevezettek mindenkit, mert e mögé ugye mindenki odaáll, csak elfelejtették tisztázni hogy az hol érvényes. Szabadság a szellem szintjén, a gondolatok, eszmék, hit és tudás körében, mindenki azt gondol, tud amit akar. Egyenlőség a jogok és kötelezettségek szintjén, a lélek és a szív minősége. Elfogadható felvetés hogy minden lélek egyenlőnek születik a földre, lehetőségek, jogok és kötelezettségek szerint. Te sem örülnél ha neked kéne születned egy nincstelen rabszolgának, vagy gyári munkásnak. Ha ezt belátod az öröklés is érdekes témává válik. Testvériség a cselekvés szintjén, ahol a fizika korlátait nem tudod átlépni, ahol csak olyasmit tehetsz ami senkinek nem okoz hátrányt a múltban , a jelenben , a jövőben, és a térben, minden élő minőséggel szemben, a földel szemben, a mindenséggel szemben. A kronológia szerint először a gondolati szabadságot vették el, a városállamok vallási rendszerei, de az elején az egyenlőség , testvériség a helyén volt. Ezután az egyenlőségben a kirekesztés jelent meg, így a rabszolgát állatnak tekintették, hogy az alapelvek látszólag fent maradhassanak. Ezzel együtt elindult a testvériség teljes száműzése a társadalomból. A helyreigazítást pedig mindig rossz helyen kezelték: Kommunizmusban testvériség volt a cselekvés szintjén de a szellem szintjén egyenlőséget akartak. A kapitalizmusban a szabadságot a cselekvés, a gazdaság szintjén vezette be először, majd a szellem szintjén, mely kinőve magát kezdi helyére rakni a fogalmakat A demokrácia a többség jogán bármely szintet megsértheti, a hatalom gyakorlásában. A hármas működés helyes használata egy organikus társadalmat eredményez, melyet a család működése jelképez, melyet a múltban is megtalálunk, de jelen tudásunk is erre jut.
pénzről magyarul http://video.google.com/googleplayer.swf?docid=2548676860618759524&hl=hu&fs=true
A
Részvénytársaságok / The Corporation
- 2:24:07 - 2007.12.23.
Rate:
A THE CORPORATION korunk legnagyobb hatalmú intézményét, az óriás részvénytársaságot veszi górcső alá. Végigkíséri útját születésétől mai világhatalmáig, és közben fényt derít a meglepően messzire ható következményekre, amelyek a társaságok jogi személyiséggé minősítéséből erednek. De miféle személy a részvénytársaság? Tüzetes vizsgálódás után a THE CORPORATION nyugtalanító diagnózist állít fel: az állami konrolltól mentes piacgazdaság intézményi megtestesülésére a részvénytársaságra, mint gazdasági formára pontosan ráillik egy pszichopata beteg kórképe. Mikor a THE CORPORATION a részvénytársaságok személyét alkotó, működését fenntartó hús-vér emberek munkáját és szerepét veszi szemügyre, súlyos kérdések vetődnek fel. Milyen következményekkel jár az emberekre, a környezetre, a demokráciára és Földünk jövőjére nézve, ha mérhetetlen hatalmat adunk egy olyan intézménynek, melynek legfőbb törekvése, hogy a részvényesek vagyonát növelje, mely nem tartja dolgának, hogy erkölcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan módszer, mellyel a könyörtelen profithajszolási kényszere gyógyítható, vagy csak az erős korlátozó intézkedésekben bízhatunk? A THE CORPORATION megpróbálja számba venni, hogyan hatja át életünket minden ízében az óriásvállalatok kultúrája, jelképrendszere és ideológiája. E cégek hatalma miatt világszerte erősödő aggodalom nyomába eredve ütközteti egymással a bennfentesek, kívülállók, radikálisok és konzervatívok nézeteit. A múlt uralkodó intézményei az egyház, a királyság, Kelet-Európában a kommunista párt idővel mind szerényebb szerepre kényszerültek. Aligha valószínű, hogy a történelem e szabályára pont az óriásvállalatok fognak rácáfolni. Milyen jövő vár a részvénytársaságokra?«